Kövessen minket a Facebook-on! Kövessen minket a Twitter-en!
Látogassa meg blogunkat!

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Az Ön neve: Az Ön e-mail címe:

Környezetvédelem: új hulladékgazdálkodási rangsor

2012.08.16.Új jelentés készült arról, hogyan gazdálkodnak a tagállamok a települési hulladékkal. A jelentés elképesztő különbségeket tárt fel az EU-n belül. A jelentés a 27 tagállamot 18 kritérium alapján rangsorolja, zöld, narancsszínű és piros zászlókkal jelölve a következő területeket: az összes újrafeldolgozott hulladék mennyisége, a hulladék ártalmatlanításának ára és az európai uniós jogszabályok megsértése.

Az így létrejött eredménytábla egy folyamatban lévő tanulmány részét képezi, amelynek célja, hogy segítsen a tagállamoknak hulladékgazdálkodási teljesítményük javításában. A lista élén Ausztria, Belgium, Dánia, Németország, Hollandia és Svédország állnak. Ezen országok mindegyikének legfeljebb 2 piros zászlója van. A lista végén álló országok esetében épp fordított a helyzet, ott ugyanis a zöld zászló ritka.

Janez Potočnik környezetvédelmi biztos így nyilatkozott: „A jelentésből kirajzolódó kép a probléma komolyságát mutatja, és azt igazolja, hogy aggodalmaim nem alaptalanok. Számos tagállam még mindig a lehető legrosszabb hulladékgazdálkodási megoldást választja: hulladéklerakókban helyezi el a települési hulladékot, noha jobb alternatívák is léteznek, és ezek finanszírozására pénzügyi források is rendelkezésre állnak a strukturális alapokból. Értékes erőforrásokat temetünk el, elvesztegetünk potenciális gazdasági előnyöket, nem teremtünk munkahelyeket a hulladékgazdálkodási ágazatban, mindemellett ennek a gyakorlatnak az emberek egészsége és környezetünk is kárát látja. Ez az eljárásmód nehezen védhető a jelenlegi gazdasági helyzetben."

A legtöbb végrehajtási hiányosság a következő tagállamokban tapasztalható: Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország, Olaszország, Litvánia, Lettország, Málta, Lengyelország, Románia és Szlovákia. A hiányosságok közé tartozik a hulladékkeletkezés megelőzését célzó politikák nem kielégítő volta vagy teljes hiánya, a hulladéklerakók igénybevételének csökkentését ösztönző tényezők hiánya, valamint a nem megfelelő hulladékgazdálkodási infrastruktúra. Ha a hulladéklerakókban elhelyezett hulladék részaránya túlságosan nagy, ez egyúttal azt jelenti, hogy a jobb hulladékgazdálkodási megoldások – például a hulladék-újrahasznosítás vagy -újrafeldolgozás – alkalmazása folyamatosan az optimális szint alatt marad. A perspektívák ennek megfelelően kedvezőtlenek.

Ausztria, Belgium, Dánia, Németország, Hollandia és Svédország ezzel szemben átfogó hulladékgyűjtési rendszerrel rendelkezik, és hulladékuknak kevesebb, mint 5%-át helyezik csak el hulladéklerakókban. Ezen országoknak fejlett újrafeldolgozási rendszere és kielégítő hulladékfeldolgozó kapacitása van, továbbá a biológiailag lebontható hulladékot is eredményesen kezelik. Általánosságban véve elmondható, hogy ezen országok hulladékgazdálkodási politikájukon belül sikeresen hangolják össze a jogi, közigazgatási és gazdasági eszközöket.

Számos tagállam gyors előrelépést tett a hulladéklerakók nagy arányú használatától azok gyakorlatilag teljes körű kiiktatása felé. Azonban még a legjobban teljesítők is sok kihívással szembesülnek, ide tartozik például a hulladékkeletkezés eredményesebb megelőzése és a hulladékégetési ágazatban fennálló többletkapacitás kezelése. Ez utóbbi gátolhatja az újrafeldolgozást, és ahhoz vezethet, hogy hulladékot kell importálni a hulladékégetők kihasználásához.

 

Következő lépések

A Bizottság e jelentés alapján ütemtervet készít a tíz legrosszabbul teljesítő tagállam számára. Az ütemterveket az ősz folyamán kétoldalú szemináriumokon fogják megvitatni a nemzeti hatóságokkal. Az első ilyen találkozóra szeptember 19-én, Prágában kerül majd sor. Az ütemtervek segíteni fognak a bevált gyakorlatok terjesztésében, és az egyes tagállamokra szabott ajánlásokat tartalmaznak majd arra vonatkozóan, hogy azok hogyan tegyék hatékonyabbá a hulladékgazdálkodást gazdasági, jogi és közigazgatási eszközök, valamint az EU strukturális alapjainak segítségével.

A Bizottságnak az a célja, hogy az EU strukturális alapjainak felhasználása során nagyobb hangsúlyt helyezzen az uniós hulladékpolitika célkitűzéseire. A javasolt többéves pénzügyi keret (2014–2020) biztosítani fogja, hogy az uniós forrásokat csak akkor fordítsák hulladékgazdálkodási projektekre, ha bizonyos feltételek már előzőleg teljesülnek, ideértve a hulladékokról szóló irányelvnek és a hulladékhierarchiának megfelelő hulladékgazdálkodási tervek elkészítését, amelyek az energetikai hasznosítás céljából való égetéssel, a hulladéklerakóban történő elhelyezéssel vagy végső eszközként az energetikai hasznosítás mellőzésével történő égetéssel szemben a hulladékkeletkezés megelőzését, a hulladék újrahasznosítását vagy újrafeldolgozását részesítik előnyben.

 

Háttér-információk

Az Európai Bizottság számára nemrég készített tanulmány becslése szerint a hulladékokkal kapcsolatos uniós jogszabályok teljes körű végrehajtása évi 72 milliárd euró megtakarítást eredményezne, az uniós hulladékgazdálkodási és -újrafeldolgozási szektor éves forgalmát 42 milliárd euróval növelné, 2020-ra pedig több mint 400 000 új munkahelyet teremtene.

 

További információ:

Az átvilágítási jelentés az alábbi webhelyen olvasható:

http://ec.europa.eu/environment/waste/studies/pdf/Screening_report.pdf

A hulladékgazdálkodásról szóló további tanulmányokért lásd:

http://ec.europa.eu/environment/waste/studies/index.htm és

Eurostat Environmental Data Centre on Waste (az Eurostat hulladékokkal kapcsolatos környezetvédelmi adatközpontja):

http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/waste/introduction

A Bizottság hulladékgazdálkodásról szóló honlapja:

http://ec.europa.eu/environment/waste/index.htm

forrás: europa.eu

« vissza a hulladékgazdálkodási hírekre